2016. február 9., kedd

Kalapos Éva: Massza

A napokban jelent meg Kalapos Éva új regénye, a Massza, ami a bullying ellen kívánja felhívni a figyelmet. A kötetben végigélhetjük, hogy mi történik egy olyan fiatallal, aki folyamatos támadások áldozata. Tarts velünk a blogturnén, ismerd meg a regényt, és a Manó Könyvek jóvoltából egy példányt nyerhetsz is!

Kalapos Éva: Massza
Megjelenés: 2016. január
Kiadó: Manó Könyvek
Megrendelhető: ITT
Téma, műfaj: ifjúsági, zaklatás
Oldalszám: 240 oldal
Csillagérték: 9

Fülszöveg:
Ráber Patrik tök átlagos. Tizennégy múlt, egy hatosztályos gimibe jár, normális családja van és néhány (kevésbé) normális barátja. A haja szőke, a szeme sötétkék, a testalkata átlagos. A lányok alig veszik észre. Legalábbis a legtöbb.
Ráber Patrik mégis elüt az átlagtól. Színésznek készül, szabadidejében verseket és monológokat tanul. A családja nem igazán érti meg, ahogy az osztálytársai sem.
Ráber Patrik kretén.
Ráber Patrik nyomorék.
Ráber Patrikra nincs szüksége a világnak.
Legalábbis azok szerint, akik zaklatják őt.
Egy regény az online és offline megfélemlítésről, egy kamasz legádázabb félelmeiről és arról, hová vezet, ha a cybertérben teljesen elvész a kontroll.
Olvasd el! És nem csak akkor, ha érintett vagy.
A regényt tizennégy éven felülieknek ajánljuk!

"Létezik olyan, hogy valaki csak úgy gonosz? Minden ok nélkül?"

Az internetes zaklatás nem az a téma, amiről szívesen olvasok. Az internetes zaklatás nem az, amiről szívesen írok. De muszáj. Muszáj, mert manapság már nem csupán a valódi, de a virtuális térben is olyan mennyiségű (és minőségű) információ, elvárás és szerepkényszer ömlik felénk, amit bizony nagyon nehéz kezelni. Egy "edzett" felnőttnek is, nemhogy egy épp fejlődésben lévő személyiségnek. Kalapos Éva legújabb könyve ezt a témát boncolgatja. Képkocka a tizenévesek mindennapjaiból, az őket érő ingerekről, és az internetes zaklatásról.

"Szerinte egy csomó tanár van az utcán, meg mindenféle bölcsészek, 
apám pont ezért akarja, hogy mérnök legyek."

Kép forrása
Valamilyen fura dologtól vezérelve, gyakran indokolatlanul sokat adunk mások véleményére. Nem azokra gondolok, akik hasznos tanácsokkal, építőjellegű kritikákkal látnak el minket és óvó tekintetükkel figyelik lépteinket, hanem azokra, akiket - sok esetben - nem is ismerünk. Azokra gondolok, akik "kipécéznek" minket - legyen az az iskola vagy épp a munkahely, akik számunkra (és sokszor saját maguk számára is) megmagyarázhatatlan indokból, rajtunk töltik ki saját (vélt vagy valós) frusztrációjukat. Ez megnyilvánulhat egy-egy beszólásban, de akár folytonos szurkálódásban is. Ha szerencsénk van, és elég bátrak vagyunk, odamegyünk hozzájuk, és jó esetben egy kiadós beszélgetéssel a konfrontáció megszűnik. Csakhogy a bátorság nem mindig elég, és manapság az sem elképzelhetetlen, hogy fogalmunk sincs, tulajdonképpen kivel állunk szemben. A kamuprofilok és netes trollok világában a személyiség még inkább rejtve tud maradni, még nagyobb tér nyílik azoknak, akik "zaklatói mivoltukat" minél diszkrétebben kívánják kezelni. 

"Margó kiskorom óta folyton azzal jön, hogy milyen szép vagyok (hogy lehet már azt mondani egy fiúra, hogy szép?), és van valami „drámai” az arcomban, úgyhogy biztos színész leszek, filozófus vagy öngyilkos. Szép kilátások."

Kép forrása
A Massza témája nagyon nehéz, konkrétan rátelepedik az olvasóra, ezért sem egyszerű írnom róla. A fenti gondolatok mellett ugyanis még száz és száz kavargott a fejemben olvasás közben. A történet főszereplője, Patrik. Tizennégy éves, hatosztályos gimnáziumba jár. Ő a cyberbullying (egyik) célpontja. A fiú tehetséges színész és jó versmondó. Tulajdonképpen, bármelyik tizenéves gyerekről szólhatna a regény, aki kicsit is elhanyagoltnak, meg-nem-értettnek érzi magát, aki keresi az útját, aki tele van kételyekkel. És ez benne az igazán rémisztő. 

"Az ember néha pontosan tudja, hogy semmi értelme annak, amit csinál, mégis csinálja."

Az "én időmben" az internetes zaklatás/megfélemlítés még gyerekcipőben járt - ha lehet ezzel a bizarr fordulattal élni. Azon kívül, hogy néha egy-egy "fura alak" bejelölt az iwiwen, avagy valamivel később a facebookon, egy egyszerű iksszel elintézhetővé vált. A virtuális tér azonban ma már a mindennapok része - mennyit fordul a világ röpke 8-10 év alatt...A "mai gyerekek" (akik egyébként pontosan ugyanolyanok, mint te vagy én tizenévesen - csak talán valamivel nyitottabbak) már vitathatatlanul ki vannak téve, sőt különösen veszélyeztetettek az internetes zaklatás szempontjából - érkezzen az akár felnőtt, akár kortárs részéről. Hogy mi lehet a megoldás abban az esetben, ha hasonló ér egy fiatalt, abból a könyv csak két szélsőséget emel ki, és bevallom, ez az a tényező, ami miatt kicsit csalódott vagyok. Nem happy endre vártam. A legkevésbé sem. A súly és nyomás mindvégig érezhető a történetvezetésen, ami egyértelműen utalt a tragikus végkifejletre. De mégsem jó ez így. 

Kép forrása
"Amit tőlem érdemes lett volna elvenni, már úgysem az enyém."

...mert hol vannak a felnőttek? Miért maradnak ki ebből az egészből? Komolyan ennyire érdektelenek és nemtörődömök? A szülők és a tanárok is? Ez valahogy egyáltalán nem fér a fejembe. Ugyanis itt nem egészen arról van szó, hogy a gyerek magában őrlődik. Vagy, ha őrlődik, annak is fel kell tűnnie. Legalább egy valakinek. Ez az, ami számomra a regény külön fájdalmát okozza. Ami külön súllyal bír. Ami még érthetetlenebbé teszi az érthetetlent. 

"Ha az ember valami jó előtt áll, legszívesebben lelassítaná az időt, hogy mindig ez legyen. 
Ez a boldog várakozás, ami jobb, mint maga a dolog. 
A rossz előtt pedig felgyorsítanád, mert túl akarsz lenni rajta."

Kalapos Éva könyve vitathatatlanul mély nyomot hagyott bennem. Nagyon érzi és átadja a tizenévesek világát, kiválóan vezeti a történetet, jó karakterekkel operál, és egészen katartikus befejezést írt a regénynek. A téma pedig sajnos nagyon mai. Épp ezért, érdemes sokat beszélni róla, érdemes beszélgetni róla a gyerekekkel, érdemes tájékoztatni őket arról, hova fordulhatnak...és igen, érdemes éreztetni velük, hogy van kire számítaniuk. Mondjuk, épp ránk.



Blogturné Klub


A turné állomásai

01.31. - Media-Addict
02.09. - Szembetűnő
02.12. - Zakkant olvas


Nyereményjáték

A Massza főszereplője, Ráber Patrik bolondul a versekért, és imádja a színjátszást is. A mostani játékunkban versrészleteket kell felismerni, és beírni a mű címét és szerzőjét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába. A játék során egy példányt sorsolunk ki a regényből. A győztesnek 72 órája van válaszolni a levélre, különben újra kell sorsolnunk. A könyvet a kiadó postázza, és csak Magyarország területén belül.

Melyet egykor hű kezekkel
Szedtem a mély völgyeken,
Elhervadt már, s új virágot
A tél nem nevel nekem.
Mégis küldök egy virágot,
Nem virágzót, nem élőt;
De jelentő képzetében
Bús szivemmel egyezőt.
Vedd és tedd szép titkaidhoz
A serény év kezdetén.
Légy vidám, s boldog helyettem:
Boldogtalan lettem én.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése