Borítóleleplezés - Reményfosztottak

A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában hamarosan érkezik Spirit Bliss hetedik regénye, a Reményfosztottak. Ebben a bejegyzésben lehull a lepel A Szem sorozat első részének borítójáról, információkat találtok a szerzőről, és exkluzív részleteket olvashattok a könyvből.

Spirit Bliss: Reményfosztottak

Sorozat: A Szem (1)

Várható megjelenés: 2016. ősz

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Előrendelhető: ITT

Moly: ITT

Oldalszám: 296 oldal

Fülszöveg:

Csatlakozz, vagy meghalsz!

Különleges, láthatatlan szervezet rejtőzködik az éjszakában, és olyan bűnözőkre csap le, akikre senki más nem tud, vagy nem mer. Ana a Szem tagja. Első törvény: bármi áron védd meg az ártatlant! Második törvény: légy láthatatlan a rendőrség előtt! De mi történik, ha egy zsaru az áldozat? Ana megmenti Ryland életét, hogy lerójon egy régi tartozást. Ez a váratlan tett láncreakciót indít el, megváltoztatva mindenki sorsát. Macska-egér játék indul az FBI és a Szem között, ám Anára egy új küldetés is vár. Meg kell találni Tamarát, a fiatal modellt, akinek furcsa körülmények között nyoma veszett. Vajon a bilincstetkós férfiak állnak a háttérben? Vagy más a felelős a lány eltűnéséért? Nyomozz a Szemmel, ha nem félsz a veszélytől! De ne feledd: Megszökhetsz a rendőrségtől, kijátszhatod a törvényt, elbújhatsz a felelősség elől, de a Szem akkor is lát. Szeress, akkor is, ha veszélyes!

Az írónőről

Hujder Adrienn, írói nevén Spirit Bliss 1984-ben született, Pécsett. 13 éves kora óta ír; kisregényekkel, versekkel, novellákkal és színdarabokkal kezdte, csak később vágott bele a regényírásba. 16 évesen országos színdarabíró pályázatot nyert A pokol járatai című darabjával, melyet Kaposváron elő is adtak. A PTE-n, magyar szakon államvizsgázott. 21 évesen kezdte publikálni a netre az írásait, és 2009-ben indította el az első saját blogját, ami rövid időn belül nagy olvasottságra tett szert. Az olvasói biztatására kezdett bele élete első regényébe, az Árnyékvilágba. Miután elkészült a kézirat, elküldte a Könyvmolyképző Kiadónak, és azonnal szerződést ajánlottak neki. 2010 óta hat könyve jelent meg a Kiadónál, most ősszel kerül könyvesboltokba hetedik könyve A Szem 1. – Reményfosztottak címmel. Legnagyobb erősségének íróként a csavaros észjárását tartják, ennek köszönhető, hogy újra és újra meg tudja lepni olvasóit a regényeiben talált izgalmas fordulatokkal. Emellett minden regényében megjelenik egy-egy társadalmi probléma is (hol ez a történet középpontja, hol csak mellékszálként), melyet fontosnak tart. Azért választotta az írói pályát a nehézségei ellenére, mert az írás örömet okoz neki, és mert szeret a történeteivel mások érzéseire és gondolataira hatni.

Spirit Bliss elérhetőségei:

E-mail cím: spiritbliss24@gmail.com

Blog: http://spiritblissoldala.blogspot.hu/

Facebook oldal: https://www.facebook.com/spiritblissoldala/

Ask oldal: http://ask.fm/spiritbliss

A borító

Exkluzív részlet

1.

„A plafon lépések zaját közvetítette, odafent valaki járkált. A nő lélegzetvisszafojtva figyelte a lépteket, azok néhány másodperc után elhaltak, majd egy ajtó csukódott. Magára hagyták, de hogy mennyi időre, azt nem tudhatta. Talán csak percei maradtak, vagy néhány óra. Ismét felállt a földről, és erőt véve magán körülnézett. Az ajtóhoz egy négyfokos lépcső vezetett. A korlátba kapaszkodva, tettvágytól hajtva felmászott, pedig pontosan tudta, hogy felesleges. A biztonsági zárat puszta kézzel feltörni lehetetlen.

Zihálva fordult vissza, és elkeseredetten kutatott valami után, ami segíthet kiszabadulni vagy megvédeni magát, de a helyiség teljesen üres volt – nem számítva a szörnyű asztalt. Aztán meglátta a láncokat. Az asztal négy végéhez rögzítették őket egy-egy csavarral. Kemény, hideg vas, igazi fegyver. Kavargó gyomorral közelítette meg a szoba másik oldalát, és szemügyre vette a csavarokat. Az a férfi elvárta tőle, hogy ápolja a körmét, így hosszú és erős volt, a lány mégis attól tartott, nem eléggé. Megkapargatta a rozsdát a csavar tetején, aztán elszörnyedve jött rá, hogy a színe túl sötét. Alvadt vér.

– Nem fogok meghalni – hadarta el újra, mielőtt munkához látott volna.”

2.

„– Ne tégy hirtelen mozdulatot! – Az utasítás az Angyal hangján érkezett. Ryland tarkóján felálltak tőle a pihék.

– Megmentettél, most pedig megölnél? – érdeklődött halkan. A pisztolycső meg se rezzent.

– Hátráljunk be szép lassan a sikátorba. És ne hősködj! – Újabb parancs, amitől Ryland úgy érezte, felpezseg a vére és végre sokévnyi alvás után életre kel. Korábban el sem tudta képzelni, hogy egy nő utasítgatását eltűrje, most meg egyenesen élvezte. Megbolondult, csak ez lehet a helyzet. Vagy túl sokat ivott.

Lassú hátrálásba kezdett a nővel együtt, akinek szabad keze a karjára fonódott. Ingen keresztül is forrónak érezte az érintést. Nem siettette, az Angyal gondolt arra, hogy sérült lábbal nem könnyű rák módjára haladni.

– Mit akarsz tőlem? – A sikátor félhomályában a nő kilépett a háta mögül és megkerülte, hogy az arcába nézhessen. Fegyverét nem eresztette le, Ryland mégsem a halált hozó csőre koncentrált; egyszerűen nem tudta levenni a szemét a gyönyörű arcról.

– Először is azt, hogy fordulj meg, és támaszkodja a falnak – biccentett a nő a sötétvörös téglák felé. Ryland tette, amit mondtak neki, ahogyan eddig is. A levegő a tüdejében akadt, amint az apró kéz végigtapogatta. Az alapos munkától alig tudott uralkodni a lélegzetén. – Rendben, visszafordulhatsz.

– Mit keresel itt, Ana? – Direkt a nő igazi nevét használta, hogy lássa a reakcióját. A kék szempár összeszűkült, gyanakvóvá és idegessé vált.

– Szóval tényleg te kutakodtál utánam… Miért?

– Tudni akartam, ki vagy.

– Miért? – hangzott el ismét a kérdés, jóval nyomatékosabban a türelmetlenségtől. Ryland nevetése betöltötte a kihalt sikátort.

– Elhiszed nekem, ha azt mondom, fogalmam sincs? – Sikerült meglepnie a nőt, mert az eddig sima homlok összeráncolódott.”

3.

„Mihail megállt a szoba közepén, kiélvezte, hogy mindenki felé fordul, és kivárta a szükséges hatásszünetet. Csak azután robbant.

– Mjeg vagy te húzatva? – Miközben beszélt mutatóujját végig Anára szegezte, és fölé magasodott. – Nyem elég, hogy leszakadsz a többiektől, belekjeveredsz egy rendőrségi ügybe, még mjeg is mutatod az arcod egy zsarunak? Jó, hogy nyem vártad mjeg az erősítést! Veszélybe sodortad magad, és mjinket is! Nyem mondasz semmit? – csattant fel. Előjött orosz akcentusa, azaz nem csak játszott, valóban ideges volt.

– Nem volt választásom – felelt Ana nyugodtan, majd belekortyolt a kávéjába. Keserű volt és ütős. Tudta, így hajnali fél hatkor már nem szabadna koffeint bevinni a szervezetébe. Egész délelőtt – és talán még kora délután is – forgolódni fog az ágyában. De a történtek amúgy is teljesen felpörgették, és kellett az íze, nagyon kellett.

– Nagy szart nyem! – csapott az asztalra Mihail. A bútordarab keserűen megreccsent a nem várt támadástól.

– Lehet, hogy nálatok, Oroszországban cserben szokás hagyni egy sebesült kollégát, de nálunk nem – közölte a nő hidegen. A következő pillanatban minden felgyorsult, mintha valaki egy felvételt nézne: Mihail elé vágtatott, maga felé perdítette a székkel együtt, és rácsapott a támlára kétoldalt, a feje mellett, Adalynn, a csapat „anyja” rémült sikkantást hallatott, az eddig várakozó üzemmódban figyelő férfiak pedig mind felpattantak, hogy megállítsák a tombolást.”