2017. november 18., szombat

Radclyffe Hall: A magány kútja

Radclyffe Hall merész regénye, A magány kútja arra tett kísérletet megjelenésekor, hogy tabukat döntsön és nyíltan beszéljen a homoszexualitásról. Könyvét máig a leszbikus irodalom klasszikusának tartják. Magyarországon először 2017-ben adta ki a regényt a Park Kiadó, s a Blogturné Klub segítségével ti is megismerkedhettek ezzel a tabudöntögető történettel. Kövessétek a turné állomásait, s ha minden kérdésre helyes választ adtok, nyerhettek egy példányt a regényből.

Radclyffe Hall: A magány kútja
Eredeti megjelenés: 1928.
Hazai megjelenés: 2017. ősz
Kiadó: Park Könyvkiadó
Fordította: Gy. Horváth László
Téma, műfaj: klasszikus, LMBT
Megrendelhető: ITT
Terjedelem: 520 oldal
Csillagérték: 9

Fülszöveg:
A ​regény, amelynek betiltása után Virginia Woolf és Ernest Hemingway egyaránt kiállt a szerző mellett. 1926-ban Radclyffe Hall már híres író, legutóbbi, Fémina- és James Tait Black-díjjal kitüntetett Adam’s Breed (Ádám fajzatja) című regénye bestseller. Hall ekkor látja elérkezettnek az időt arra, hogy akár karrierjét is kockára téve hozzálásson régi terve megvalósításához: „könyvet írni a nemi inverzióról, regényt, amelyet azok is megérthetnek, akik számára a szakmunkák nem hozzáférhetők… amely szót emel egy félreértett és félreismert kisebbségért”. Ez az úttörő mű az 1928-ban megjelent A magány kútja, amelynek célja, hogy megtörje a homoszexualitás tabuját a közbeszédben. Stephen Gordon kislány korában is érezte, hogy ő más. Azt, hogy tehetsége van a sporthoz, gyűlöli a lányruhákat, és jobb szeret egyedül lenni, nem tartották ifjú hölgyhöz illőnek a Viktória korabeli felső osztályban. De amikor Stephen felnő, és beleszeret egy másik nőbe, tűrhetetlenné válik a helyzete a családi kastélyban. Stephennek útra kell kelnie, hogy felderítse, van-e számára hely a nagyvilágban. Párizsba költözik, népszerű író lesz, háborús hős, mégis boldogtalan. Fűti a becsvágy, de a társadalmi elvárások sarokba szorítják, és Stephen elkeseredett lépésekre kényszerül.

Radclyffe Hall

Sokszor elképeszt, hogy egyes könyvek – hiába jelentek meg akár már több, mint száz éve – nem olvashatóak magyar fordításban. Elizabeth Gaskell regényeit például csak a 2000-es években kezdték kiadni hazánkban (noha a szerző már a 19. században publikálta őket), és vannak olyanok, mint Ann Radcliffe 18. század végi könyvei (ő elsősorban Jane Austen: A klastrom titka c. művéből lehet ismerős), melyek a mai napig nem kerültek a magyar könyvesboltok polcaira. Nem akarok általánosítani, nincsenek pontos adataim (és biztos van, aki teljesen más tapasztalt) ezzel kapcsolatban, de általában mintha a nők által írt, vagy a necces témákat feszegető (illetve ezek komplementere) történetek jutnának erre a sorsra. Többek között ezért is csillant fel a szemem, mikor kiderült: a Park Könyvkiadó gondozásában elsőként olvashatjuk magyarul Radclyffe Hall 1928-ban (!) megjelent könyvét.

"De a gyermekkori bánatok szerencsére elmúlnak, mert a fájdalom csak akkor ereszt gyökeret, 
ha az érettkor már fellazította a talajt."

Nem sok mindent tudtam sem a szerzőről, sem a történetről, de a fülszöveg és az, hogy Virginia Woolf és Ernest Hemingway is egyöntetűen protestált a könyv betiltása ellen, egyértelműen azt előjelezte, hogy ezzel a könyvvel bizony meg kell ismerkednem. Fura – illetve annak, aki rendszeresen és több műfajban olvas, annak talán nem –, de az eddigi olvasmányélményeim és kutatásaim tették lehetővé szerintem számomra, hogy jobban értsem és befogadhassam a történet búvópatakjait, ami tulajdonképpen az első oldalaktól kezdve bevonzott. Volt valami varázsa, egy cinkos összekacsintás az olvasóval. Olyan, mint Stephen és édesapja között. Kíváncsi voltam, hogy ez a mágia kitart-e végig a hosszú történeten keresztül, és azt kell mondanom: nem csalódtam. Bár ezt a bűvös légkört sokáig nem tudtam megfejteni, leginkább csak akkor – és itt utalnék vissza az előbbi kis félmondatomra – mikor tudatosult bennem: ilyen regényt még nem igazán olvastam.

Radclyffe Hall 1930-ban
"Az idő a szerelmesek legkegyetlenebb ellensége..."

Azon LMBT könyvek, melyeket – elsősorban az ifjúsági irodalom terén – eddig megismertem, szinte kivétel nélkül a férfi/fiú oldalról közelítették meg a homoszexualitást. Nem azért van ez így, mert direkt ezeket a könyveket kerestem, hanem inkább azért, mert úgy tűnik, mintha ez a szempont jóval hangsúlyosabb lenne (ha végigtekintünk a magyar irodalomoktatás női szempontjain, a maszkulin szemléleten, ezen szinte már fel sem kapjuk a fejünket), pedig egy nő számára egy női szempont – nyilván, bár nem kizárólagosan – könnyebben befogadható. Ettől függetlenül valahol mégiscsak elgondolkodtató, hogy a női szenvedélyről, a nők közötti intimitásról egy klasszikus regényben olvashattam első ízben a maga igaz valójában. S ehhez még csak erotikusnak sem kellett lennie a történetnek. Persze, érdemes ilyenkor szem előtt tartani azt a korszakot is, melyben a mű született. A kor irodalmi hagyományaihoz képest A magány kútja már-már polgárpukkasztó, érzelmileg túlfűtött és kendőzetlenül ír olyan tabutémáról, ami arra a korszakra éppoly jellemző volt, mint napjainkra (érdekesség, hogy a D. H. Lawrence: Lady Chatterley szeretője is ebben az évben jelent meg magánkiadásban – az Egyesült Királyságban 1960-ig nem adták ki).

Visszatérve az erotikusság kérdéskörére: A magány kútja, bár témája – elsősorban műfajbeli megközelítése és elbeszélői stílusa miatt, s klasszikus volta ellenére – a mai napig újszerűnek hat, nem nevezném erotikus regénynek. E szempontból maximálisan egyetértek Esther Saxey álláspontjával, miszerint Hall könyve nevelődési-fejlődési regény, a maga nemében különleges és egyedi. Túlfűtött, szenvedélyes, igen – mégis az útkeresés, a belső vívódások, a lélekben zajló és kibontakozó folyamatok vezetik a cselekményt. A konvencióknak való megfelelési vágyat felváltja az önelfogadás, de a feszültség mindvégig fennmarad, a történet állandó lüktetésben van. Másrészről, ott van az elbeszélőben dúló feszültség is: sokáig éreztem a kételyt és a bizonytalanságot a témaválasztást illetően: tisztában volt vele, hogy erőteljesen szembemegy a hagyományokkal, hogy tabudöntögető regényt készül létrehozni, s mintha Stephen vívódásai egyben az ő vívódásainak lenyomatai lennének. Nem tartom véletlennek azt sem, hogy női főhősét Stephennek nevezte el, ezzel – érzésem szerint – mintegy „enyhítve” a téma (korabeli) súlyát.  

Az első kiadás
Üdvözlöm, hogy A magány kútját magyar fordításban is olvashatjuk. Nem tudom, mennyiben áll készen az ilyen és hasonló történetekre a közönség (bármennyire is abszurd 2017-ben ezt írni egy 1928-as regényről). Csak egy példa: néhányszor már értek meghökkentő kérdések, mikor megemlítettem, hogy a kutatásom során érintem a gender fogalmát is (a leghajmeresztőbb ezek közül: de ugye, nem leszel androgün? - zárójel a zárójelben: a gender nem erről szól). Ez utóbbi gondolatfoszlány inkább tényleg csak példaként szerepel itt, alátámasztandó a bekezdés elején elejtett aggodalmam a könyv fogadtatását illetően. Fecsegek, pedig a könyv sokrétűsége még nagyon sok téma boncolgatását lehetővé tenné, az anya-lánya kapcsolat például elég nehéz felütésként jelenik meg a történetben - talán külön bejegyzést érdemelne. Visszatérve: igen, a „nő ne olvasson regényt, mert rossz hatással van rá” mantra valahol még mindig itt lóg a levegőben, és sokszor az olvasási szokásokat is az „az vagy, amit megeszel” értelmezésben kapjuk a képünkbe (mert akik nem az esztétikusok és oktatáspolitikusok által meghatározott szépirodalmi ösvényen járnak, nyilván tévednek). Pedig azzal, hogy megpróbáljuk megérteni mások vívódásait (akár egy fejlődési regényt olvasva is), ha új nézőpontokat ismerünk meg, talán könnyebben el tudjuk fogadni azokat, akik nem mindig és mindenben úgy gondolkodnak, ahogyan mi.

Blogturné Klub


A turné állomásai

11.13. - Olvasónapló
11.15. - Spirit Bliss
11.17. - Szembetűnő

Nyereményjáték

A magány kútja egyike azon híres köteteknek, amelyet betiltottak megjelenése után. Játékunkban más híres, betiltott könyveket keresünk. A turné állomásain rövid leírást találtok ezekről a könyvekről, történetükről, hogy miért és hol voltak betiltva. A Rafflecopter megfelelő sorába a művek szerzőjét s címét kell beírni.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.

A feladvány:

Az orosz származású író regényét kis példányszámban, Franciaországban jelentették meg először, a szerző még álnéven is gondolkodott, mert tudta, hogy a téma igencsak botrányos. A kevés, sok hibával nyomtatott első kiadást elkapkodták. Angliából kitiltották a regényt, sőt, elkobozták, ha valaki megpróbálta becsempészni. Később a franciáknál is tiltólistára került és máig rengeteg vita folyik a körül, hogy rázós témája (gyermekmolesztálás, vérfertőzés) miatt betiltsák, vagy irodalmi értékei miatt ezzel nem érdemes foglalkozni.
a Rafflecopter giveaway

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése